30Y Endy
30Y
Csatlakozott: 2005.04.11. Hétfő 20:22
Hozzászólások: 3456
Tartózkodási hely: Pécs
|
 Elküldve: 2009. Dec. 01. Kedd 03:38 Hozzászólás témája: 2009. december - Igazi nosztalgia |
 |
|
| 30Y Endy írta: | Helló, december.
Még harmincat kell durmolni (hacsak nem alszunk el szilveszter éjfél előtt), és belép a zenekar a 10. évébe.
Mi már lélekben januárt írunk, ezért is, meg azért is, mert a 2011-re tervezett új lemez demózása akkor fog elkezdődni . 
Várjuk a havat is, hátha az idei utolsó pécsi koncerten bepótolhatjuk a tavaly elmaradt hógolyócsatát. 
Ja, és gratulálunk Bubeknek, aki velünk együtt jubilál.
Ha tartja az ütemtervét, dec. 29-én éli túl a 100. 30Y koncertjét.
Azért ez se semmi.
Pár hónapon belül meg elérjük a negyedmillió hozzászólást a fórumon, ami szintén jövőre jubilál, merthogy öt éves lesz.
Micsoda számok...
Mi most kicsit ezeknek a bűvöletében élünk. Nagyon jó érzés.
Na, de inkább folytatom a zenekari blogban, a Sasa úgyis mindig cseszeget minket, hogy miért nem írunk bele.    |
Szóval: helló, december. Tartalmas évvége van. Elkészültünk az első 30Y-adással, ami január 1-jén 00:00-kor nyit a honlapon. Baromi izgalmasak voltak a felvételek is, meg az utómunkák is. Elég nehéz feladat volt, mert alapvetően azt akarjuk ezzel a 12 adással a veletek való játékon meg a visszaemlékezésen túl, hogy megmutassuk, milyen a zenekarnak az a háttérfelülete, ami nem látszik a színpadról. De nem valami könnyű egyszerre intimnek is meg mértéktartónak is lenni. Vannak olyan bensőséges pillanatok is megörökítve, amik egyszerűen annyira csak az ötünké szabad, hogy legyenek, hogy kénytelenek voltunk kihagyni. Talán majd, ha lesz egyszer dvd-mellékletünk, és már senki sem pironkodna miattuk.
Persze a nagy komolyan vevésből az lett, hogy végigökörködtük az egészet. Valami ilyesmi lesz a következő 11 adással is, ebben egészen biztos vagyok. Remélhetőleg tényleg veletek, mert azokat leszámítva, akik üdvözült vigyorral vagy pálinkaszagú lehelettel ordibálták bele a kamerába, hogy BOGOOOZD KIIII!!!, hát... nem sokan jöttetek eddig oda hozzánk. Persze majd az első pár adás után látni fogjátok, hogy miről szól ez az egész, most nyilván a levegőben lóg, és nem valami sok kedvetek van interjúzgatni velünk. Csak azért nyomjuk a gombot annyira, merthogy a 30Y története csak felében a miénk, a másik felében a tiétek, és itt a lehetőség, hogy ti írjátok meg, mi vagyunk nektek kifelé. Mi csak befelé tudjuk. És jó lenne, ha nem csak mi pofáznánk magunkról, na, értitek, minek magyarázzam...
Hogy valami személyes jellege is legyen a blognak, elújságolom mindenkinek, aki a verseskötettel (joggal) baszogatott, hogy elkezdtem pályára állni vele. Sok évnyi asztalfiók-pihenő után beküldtem a Balassi Intézetbe egy szépirodalmi pályázatra az egyik versemet, és a dobogó második fokáig kapaszkodtam vele. A jutalomból persze torzítópedált veszek (), de sok mindenben visszaadta a dolog a hitemet meg a motivációmat az írás kapcsán. Mindig nagyon függtem a külső impulzusoktól, hát, most kaptam egy meghatározót.
Aztán még egy dolog, ha már visszaemlékezés, meg muri.
Olyan két hete tönkrement az albérletben valami a villanyvezetékek szekciójában. Fura módon, mert minden áramforrás, ami térd alatti magasságban volt, az működött, ami afelett, az behalt. A hűtő és a számítógép megmaradt, a csillár és a falilámpa nem. Porszívózni például lehetett, esténként olvasni például nem (csak hosszabbítóval meg asztali lámpával). Kakkantani és fogat mosni is csak gyertyafényben lehetett (ugye, aki lusta zseblámpát szerezni, és azt mondja inkább, milyen romantikus így a lakás... sikeresen le is pecsételtem magam viasszal, inkább nem térnék rá ki, hol), de egyetlen lámpaként a konyhai fejmagasságban lévő cucc meg működött, szóval iszonyú durva keresztbekábelezések történtek itt annak idején, amiket valahogy felszínre hozott egy kiégett izzó és a biztosítéktábla elszállása.
Már betonvésés meg újrakábelezés is kilátásban volt, de a Kecske egyik ismerőse (Józsi bácsi) végül is megoldotta a parát. Olyan negyven éve csinálhatták a kábelezést, még olvadóbiztosíték volt a falon, meg réz helyett alumíniumból húztak be mindent, ami elég rosszul reagál az épület mozgására, stb. Most nem sorolok fel mindent, amit elmondott Józsi bácsi a szocialista idők építkezési és szerelési módszereiről és moráljáról, csak annyit, hogy a villanykapcsolók és a konnektorok vezetékei mindenféle begyűrt papírlapokkal voltak a helyükre rögzítve.
Az egyik nem sima papír volt, hanem valamelyik munkás kiürült, fakósárga cigarettásdoboza. Gondolom, szerelés közben elszívta még az utolsó szálat, aztán egyszerűbb volt támasztékként beépíteni a falba, mint elmenni vele hulladékként a szemetesig. Füstszűrős Fecske cigaretta. A kábelezés idején 4 forint 40 fillérbe került.
Na, ez az igazi nosztalgia.
 |
|
GY.I.K.
Keresés
Ipszilonisták
Terápiás csoportok
ITT REGISZTRÁLHATSZ!
Magadat látod
Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned
Belépés
